Kiralyhelmec1 Kiralyhelmec2 Kiralyhelmec3 Kiralyhelmec4 Kiralyhelmec5
A komáromi Selye János Egyetem Református Teológiai Kara (SJE RTK) első alkalommal szervezett nemzetközi konferenciát az intézmény falain kívül, s az őszi tudományos szimpóziumát 2015. november 19-20. napokon Királyhelmecen, a helyi református egyházközség gyülekezeti otthonában tartotta. A több hazai és határon túli társszervező bevonásával megvalósuló konferencián a vallási, az egyházi és a lelkészi identitás aktuális kérdéseit boncolgatták a jelenlévők. 
 
Csütörtökön délután megtelt a gyülekezeti terem közelről és távolról érkező előadókkal, illetve hallgatókkal, s Fazekas Lászlónak, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökének nyitó áhítatával kezdetét vette mind az egyetem, mind a Zempléni Egyházmegye számára rendkívülinek nevezhető alkalom. Lévai Attila, a SJE RTK dékánja felolvasta az egyetem rektorának, Tóth Jánosnak az üdvözlő levelét, majd ő maga köszöntötte a jelenlévőket, és fejezte ki örömét és háláját a konferencia megvalósulása kapcsán. A felvezető előadást Somogyi Alfréd, a SJE RTK Egyháztörténeti Tanszékének tanára tartotta „Az identitás” címmel. Előadásában jó alapot vetett a két napos tanácskozás témáinak, amelyek közül a soron következő előadást Fodor Ferenc, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia tanszékvezető tanára tartotta a következő címmel: „A prófétai lelkület, mint a lelkészi identitás meghatározója – ószövetségi példákon keresztül”. Czinke Zsolt doktorandusz a gályarab prédikátor, Bátorkeszi István életén keresztül közelítette meg az identitás témáját. A konferencia első napjának estéjén Pálfi Józseftől, a Partiumi Keresztyén Egyetem tanszékvezetőjétől a partiumi és erdélyi helyzetet ismerhették meg a jelenlévők a lelkészi, az egyházi és az ehhez szorosan kapcsolódó nemzeti identitás vonatkozásában; Géresi Róbert a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökhelyettese ugyanebben a témában a felvidéki helyzetet mutatta be a hallgatóságnak. Molnár János, a SJE RTK dékánhelyettese az arab világ vallási és nemzeti identitását vetette össze az európai, közelebbről a felvidéki magyar önazonosságának a megélésével. Az estet a királyhelmeci lelkipásztornak, Molnár Elemérnek az áhítata zárta, amit még a közös vacsora követett.
A konferencia második napja Kendi Csabának, a Zempléni Református Egyházmegye esperesének az igemagyarázatával kezdődött. Bohács Béla, az Eperjesi Egyetem Görögkatolikus Teológiai Karának tanszékvezető tanár előadása által a görög-katolikus egyház múltján és jelenén keresztül kaphattunk némi rálátást a felekezeten belüli lelkészi és egyházi identitásra. A katolikus kitekintést követően Kocsev Miklós, a SJE RTK tanszékvezető tanára a lelkészi identitás aktuális kérdéseinek témáját a gyakorlati teológia oldaláról közelítette meg előadásában. A nemzetközi konferencia utolsó előadását Lévai Attila dékán tartotta, aki számot adott a teológiai kar tudományos munkásságáról, az elmúlt években megjelent könyvekről, kiadványokról. Záró szavaiban előrevetítette a Királyhelmecen megtartott nemzetközi tudományos konferencia anyagának kiadvány formájában történő megjelenését is. Utalt rá, hogy bár először szervezett a teológiai kar külső helyszínen konferenciát, de mivel fontosnak tartja a kar tudományos munkásságának megismertetését távolabbi régiókban is, valószínű, hogy a jól sikerült tudományos értekezést követően a jövőben máshol is szerveznek majd hasonló alkalmat. A dékán záró mondatait követően Kendi Csaba esperes köszönte meg, hogy a nagy távolságot áthidalva a Zempléni Egyházmegye területére hozták a témáját illetően is rendkívül fontos és időszerű nemzetközi tudományos konferenciát.
A legkeletibb református egyházmegyék számára második alkalommal szervezett a Szlovákiai Magyar Református Presbiteri Szövetség regionális presbiteri konferenciát, amelyre 2015. november 14-én templomunkban került sor. A zempléni és az ungi egyházmegyékből érkezett presbitereket és gondnokokat, valamint a távolabbról érkezett vendégeket Kendi Csaba, a Zempléni Egyházmegye esperese köszöntötte. Fekete Vince, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház főgondnokának hegedűkíséretével felcsendülő Istent magasztaló éneklést követően Dr. Huszár Pál, a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnoka és a Magyarországi Református Egyház zsinatának világi elnöke a Jel 3,20 alapján szólt a hallgatósághoz. Az áhítatot követően ugyancsak a Dunántúlról érkezett vendég osztotta meg gondolatait a presbiteri tisztségről, valamint a rövid szünet után a gondnoki tisztségről. Az egyházunk főgondnoka által vezetett alkalmon a jelenlévők kérdéseit is Dr. Huszár Pál válaszolta meg. A regionális presbiteri konferencia Molnár István és Molnár Elemér lelkipásztorok imájával és áldásával zárult, illetve a gyülekezeti otthonunkban megterített asztalok mellett folytatódott. 
 
 

A Zempléni Református Egyházmegye október 18-án, Nagykövesden sorra került Egyházmegyei Közgyűlésén lett bemutatva a Vasárnapról vasárnapra című könyv. A 148 oldalas kiadvány 52 vasárnapra és 17 ünnepnapra, illetve rendkívüli alkalomra szóló igemagyarázatot tartalmaz. Az ünnepnapok sorában a sátoros ünnepeken 2-2 írást lehet olvasni, de a többi egyházi ünnepünk mellett óévre, újévre, konfirmációra, reformációra, és az adventre vonatkozó igemagyarázat is található az egyházmegye kiadványában. A kétoldalas áhítatokat a kiadvány szerkesztésének időszakában a Zempléni Egyházmegye területén szolgáló 23 lelkipásztor írta azzal a céllal, hogy az istentiszteleti alkalmakon rendszeresen jelenlévő gyülekezeti tagok ilyen módon is tápláltassanak Urunk igéjével. Mindemellett azok számára is szeretnék eljuttatni a kötetet, akik idős koruk, betegségük, vagy éppen idegenben való munkavállalásuk miatt nem tudnak vasárnapról vasárnapra templomba menni, de szeretnének figyelni Isten üzenetére. Kendi Csaba esperes a könyv megjelenésének okát és célját a következőképpen foglalja össze az előszóban: „Szolgatársaimmal abban a reményben adjuk közre ezt a kötetet, hogy az olvasó a könyvben lévő hétről hétre, és ünnepről ünnepre készített igemagyarázatok által lelkiekben gazdagodhat, növekedhet hitében, és Isten igéje vezetését, áldását tapasztalhatja meg vasárnapról vasárnapra.” A kötetben a gyülekezet lelkészeinek áhitatai is megtalálhatóak. A Vasárnapról vasárnapra című könyv a lelkészi hivatalban megvásárolható.

A hitvallási különbségek ellenére is gyakorta előfordult, hogy zsidó és református az élet bizonyos területén összekapcsolódott. Ez a húszadik század derekán még inkább igaz volt, hiszen több református lelkipásztor nyújtott segítséget üldözött zsidók számára és próbált menteni személyeket, olykor egész családokat is. 
A második világháború előtti zsidó közösség nagy részét a háború idején Királyhelmecről is elvitték, és csak nagyon kis létszámban tértek haza. Ma a zsidótemető mellett már csak az egykori zsinagóga pusztuló épülete tanúskodik arról, hogy Királyhelmecen – Bodrogköz sok más településéhez hasonlóan – volt zsidó közösség
Két kiállításnak köszönhetően zsidó és református, ez év szeptemberében, egy pár nap erejéig megint összekapcsolódott, amely kiállításokat részben vagy egészben a Királyhelmeci Református Egyházközség szervezett az egykori iskolaépületének felújított termeiben. 
Magyarország Kassai Főkonzulátusa, Királyhelmec városával és a helyi református gyülekezettel karöltve szeptember 9-én nyitotta meg a Kelet-Közép Európa zsinagógái 1782-1944 című kiállítását. A megnyitón Pataky Károly, Királyhelmec polgármestere a helyi zsidóság életének alakulásáról szólt röviden. Molnár István, helyi lelkipásztor Isten iránti hálájának adott hangot azért, hogy a gyülekezet egykori iskolaépületének termei olyannyira megújultak, hogy fogadni tudta azt a kiállítást, amely a pusztulásra szánt, de minden emberi gonoszság ellenére is megújult kelet-közép európai zsinagógákat vonultatja fel. Ugyanakkor, Isten felé fordulásra, a saját felekezeti közösség megtalálására is figyelmezette a jelenlévőket, hogy a következő generáció ne csak kiállítási tablók képeiről tudja, hogy az egykori templomokhoz keresztyén közösségek is tartoztak. Szesztay Ádám kassai magyar főkonzul a kiállítás rövid bemutatása után örömét fejezte ki, hogy a két felvidéki helyszínt követően Királyhelmecre is eljutott a „zsinagóga-kiállítás”. Beszédében hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy a pusztuló félben lévő helyi zsinagóga – zsidó közösség híján – a város tulajdonába kerüljön és elkezdődhessen annak felújítása. Pavol Sitar, a Kassai Zsidó Hitközség elnöke a régió zsidóságának történelméről, XX. századi hányattatott sorsáról, és az izraelita közösségek elnéptelenedéséről szólt a jelenlévőkhöz. A kiállításmegnyitót a helyi Művészeti Alapiskola diákjainak zongorajátéka, valamint Balla Viktória által vezényelt, Balla Sarolta által kísért gyerekkórus énekei színesítették. 
 
A Vizsolyi Biblia 425 éve című kiállítás a Bodrogközi Kulturális Fesztivál programjai sorában került bemutatásra. A 2015. szeptember 18-án sorra került ünnepélyes megnyitón e sorok írójának köszöntése után, Varga Szabolcs orgonajátékkal, majd Bók Viktória Reményik Sándor: A fordító című versének elszavalásával vezette fel Millisits Máté előadását. A kiállítást összeállító művészettörténész előadásában a 425 éve magyar nyelven olvasható Biblia, és a későbbi korok fordításainak fontosságára hívta fel a figyelmet. E kiállítást is sokan megtekintették és remélni lehet, hogy vannak, akik talán e kiállításnak, az azon elhangzottaknak köszönhetően a Bibliára már nem csak régi korokból való könyvként tekintenek, hanem kézbe veszik, és „használati eszközzé”, zsinórmértékké válik életükben.
 
Millisits Máté művészettörténésszel, a Vizsolyi Biblia 425 éve című kiállítás összeállítójával készült beszélgetés alább meghallgatható.

Kedves Ônkéntes Csoport! 

A Szeretethíd Kárpát-medencei református önkéntes napok szervezői nevében szeretnénk köszönetet mondani, hogy önkéntesként szerepet vállalt a program megvalósulásában, hiszen az önkéntesek teszik igazán különlegessé és értékessé a Szeretethidat. 
Örömmel számolunk be arról, hogy a 2015. május 29-30. között megrendezett hetedik Szeretethídon több mint 16.000 fiatal és idős, határon inneni és túli, egészséges és fogyatékos önkéntes vett részt, és tett bizonyságot munkájával arról, hogy "Segíteni kiváltság". 
Az élménybeszámolók és a beküldött fényképek alapján elmondhatjuk, hogy Isten által megáldott volt ez a két nap. Sok száz településen, még több csoportban dolgoztak önkénteseink, egyházi és nem egyházi intézmények is bekapcsolódtak a munkába. 
Szeretette1 ajánljuk figye1mébe rendezvényünk honlapját: www.szeretethid.hu. ahol számtalan fénykép, élménybeszámoló található a rendezvényről. 
A Szeretethíd további bővítésére nem csak igény van sok gyülekezetben, hanem mindenütt 
szükséges is. A program áldásait és eredményeit látva a 2015-ös összefogás után az MRSZ vezetősége kéri, hogy ahol évek óta jól összeforrt gyülekezeti vagy intézményi önkéntes csoportok vannak, folytassák ezt a szolgálatot. Vezetőségünk szívesen tesz eleget azoknak a meghívásoknak, ahol új feladatokat és új lehetőségeket keresnek az önkéntesek. Meggyőződésunk, hogy a Szeretethíd programjában évente résztvevők száma az elkötelezettséget is jelzi. A Magyar Református Szeretetszolgálat jövőre is megrendezi a Szeretethíd programot, reméljük, továbbra is számíthatunk segítségére. Kérjük, továbbra is hordozza imádságaiban a Szeretetszolgálat munkáját! 
 
Szolgálatára Isten áldását kívánva, testvéri köszöntéssel: Pál Sándor, a Magyar Református Szeretetszolgálat kuratóriumának elnöke 

Öt napon keresztül, 2015. július 6-10. között ragyogott a Csillag a gyülekezeti otthonunkban a napközi táborban résztvevő gyerekek örömére. A bibliai Eszternek, a zsidó nép megmentőjének a történetén keresztül tanulhatták a gyerekek és ifjak, hogy mit jelent bölcsnek, engedelmesnek, vagy éppen hálásnak lenni. A királynővé lett zsidó lány életőből megtanulhatták a táborozó gyerekek azt is, hogy mit jelent felelősséget vállalni, vagy a saját néphez, gyökerekhez ragaszkodni.

A táborban készült válogatott képek a Képtárban megtekithetőek.