Kiralyhelmec1 Kiralyhelmec2 Kiralyhelmec3 Kiralyhelmec4 Kiralyhelmec5

Első alkalommal került megrendezésre az Egyházmegyei gyermek focikupa 2015. június 21-én, Kiskövesden. A kiskövesdi futballpályán gyülekező csapatok, már Langschadl István helyi lelkipásztor köszöntő szavai előtt rúgni kezdte a labdát, s csak az igei köszöntés erejéig tették azt félre. Az egyházmegye hat gyülekezetéből érkező gyermekcsapatok sorsolás útján lettek összepárosítva, így a királyhelmeci gyülekezetet képviselő csapat először Perbenyikkel lépett pályára, majd a saját csoportján belül még Nagykövesddel, amely csapatok kapujába szépen betaláltak a fiúk és megnyerték ezeket a mérkőzéseket. A csoportok közötti meccsek sorában Kiskövesd következett, de itt is sikerült a helmeciek szép játékával felülemelkedni a helyieken. Így gyakorlatilag zökkenőmentesen jutott a királyhelmeci gyülekezet csapata a döntőbe, ahol a kisgéresi gyülekezet csapatával kellett megmérkőzni, amely meccset ezúttal is sikerült a királyhelmeci legényeknek megnyerni. Az első egyházmegyei focikupa győztese a királyhelmeci csapat lett, így Blanár Erik egyházmegyei főjegyzőtől ez a focicsapat vehette át a vándorserleget és az első helyezést igazoló oklevelet. Külön öröm, hogy a focikupa során a legtöbb gólt rúgó játékos ugyancsak királyhelmeci volt, Mádi Dávid személyében, aki hétszer rúgott az ellenfél kapujába, és a játékvezető döntése alapján a focikupa legjobb játékosa Dócs Denis, a királyhelmeci csapat kapitánya volt; ők mindketten egy-egy oklevelet vehettek át elsőségük alátámasztásaként.

 
Három évvel ezelőtt egy beszélgetéssel kezdődött az a közös munka, összességében másfél évig tartó folyamat, amelynek eredményéről 2015. június 6-án a királyhelmeci Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában megszervezett konferencián számoltak be. 
 
Három évvel ezelőtt – a korábbi jó együttműködésekre alapozva – egy pályázati kiírás kapcsán kereste meg a budapesti Zabhegyező Gyermekanimátorok Egyesülete, a Királyhelmeci Református Egyházközséget, a Kárpátaljai Református Ifjúsági Szervezetet és a magyarországi Kreativy non-profit szervezetet, hogy az ENPI Határon Átnyúló Együttműködés Programján belüli kiírásra közös pályázatot nyújtsanak be. A szlovákiai partner, a Királyhelmeci Református Egyházközség és annak lelkészei, a pályázati témát fontosnak tartva, vállalták a közös munkát, hiszen a pályázat nem kisebb feladatot tűzött ki célként, minthogy a gyermekek közötti erőszakot korcsoporton és gyermekközösségeken belül megelőzze, amit a projekt elnevezése is tükröz: „Az erőszak megértése és megelőzése fiatalok körében”. Ma már nincs olyan oktatási intézmény, vagy éppen gyerekcsoport, ahol az erőszaknak különböző formája ne jelenne meg és sajnos nincs olyan gyerek sem, aki az erőszak elkövetésének áldozata, okozója, vagy éppen tanúja ne lett volna valamikor. Éppen ezért, már a tervezés fázisában cél volt az, hogy a lehető legtöbb gyermeket be lehessen kapcsolni azokba az élménypedagógiai foglalkozásokba, amelyek célirányosan az erőszak megelőzésére lettek kidolgozva a tananyag fejlesztői, Bányai Sándor és Kovács Nikoletta által. Az elmúlt éven Upponyban, majd idén Deregnyőben 22 elhivatott pedagógus, lelkipásztor, gyermekekkel foglalkozó szakember vett részt a tananyag fejlesztői által vezetett képzéseken, hogy a résztvevők ezáltal maguk is trénerekké váljanak e program mások számára történő megismertetésére. Ez év tavaszán, a Királyhelmeci Református Egyházközség szervezésében és már az előző képzéseken felkészített öt tréner vezetésével kerülhetett sor az erőszak megelőzésére irányuló képzésre a Buzitai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában, majd pedig a királyhelmeci református gyülekezeti otthonban. Ezeken a képzéseken további 41 személy lett felkészítve arra, hogy a saját maga által vezetett osztályba, gyerekközösségbe az élménypedagógiai foglalkozásokat bevigye és általuk a gyerekeket formálja, nevelje. 
A június 6-án sorra került konferencián Molnár István, királyhelmeci lelkipásztor már a megvalósult programról, annak pozitív és kimutatható eredményeiről számolhatott be. Beszámolójában kiemelte, hogy bár fontos azoknak a száma is, akik a projekt képzésein vettek részt és ismerkedhettek meg az élménypedagógia módszerével, vagy éppen új, eddig nem ismert foglalkozásokkal, ennél fontosabb azonban, hogy a képzések során megtanult élménypedagógiai foglalkozássorozatok 9 iskolába és 5 egyházközségbe jutottak el, ahol 33 gyerekcsoportban közel 600 gyereket értek el, azaz formáltak, célirányosan neveltek. Mohňanský Csilla, a Buzitai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatónője hozzászólásában kiemelte, hogy milyen hozadéka volt annak, hogy az általa vezetett iskola tanári karának nagy része részt vett az erőszak megelőzésére irányuló élménypedagógiai képzésen, majd az iskola szinte minden osztályába bevitték az élménypedagógiai foglalkozásokat. Ádám Csilla nem csak mint a helyi képzések egyik trénere, hanem mint foglalkozásvezető pedagógus számolt be tapasztalatairól, hasonlóan Hanesz Angelikához, aki a foglalkozásoknak a reál tantárgyak oktatásában történő használhatóságáról is számot adott; mindketten az említett buzitai alapiskola pedagógusai. Bányai Sándor, tréner, az Európai Unió által támogatott HUSKROUA/1101/037 szám alatti sikeres pályázatot benyújtó szervezet vezetőjeként örömét fejezte ki a program szlovákiai megvalósítása kapcsán és annak sok pozitív hozadéka hallatán, majd „a facilitálás technikái, avagy a pedagógus erőszakmentes kommunikációja” címmel tartott előadást a konferenciára, élménypedagógiai szakmai napra érkező pedagógusok, lelkipásztorok számára. Ezt követően műhelyfoglalkozásokra került sor, amelyekben ugyancsak élménypedagógiai foglalkozások keretén belül dolgozhattak a jelenlévők a Magyarországról és Kárpátaljáról érkezett műhelyvezetők irányításával. 
A királyhelmeci konferencián elhangzott számok, az írásbeli visszajelzések, valamint a személyes tapasztalatok tükrében nyilvánvaló a program sikere, az élménypedagógiai foglalkozások formáló ereje akár egy gyermek életében, akár egy gyerekcsoportban. A nevelés, a gyermeknek megfelelő módon történő nevelés kitűnt a beszámolókból, s remélni lehet, hogy a programba kapcsolódó pedagógusok a későbbiekben is használják majd eszközként az élménypedagógia módszerét az erőszak megelőzésére, mint ahogyan remélni lehet azt is, hogy a gyerekek nem felejtik el élményeiket, megélt tapasztalataikat.
 
 
Az idei gyülekezeti gyerektáborra július 6-10. napokon kerül sor a gyülekezeti otthonban, ill. annak udvarán, amelyre szeretettel várjuk a gyülekezethez tartozó 6-12 éves gyerekeket. A tábor napjaiban 8:00-15:00 óra között várjuk a gyerekeket, akikkel délelőttönként a Biblia történeteiben – idén Eszter életében – mélyülünk majd el, ill. dolgozzuk fel korcsoportonként a napi üzenetet; az ebédet követően pedig kézműves foglalkozásokkal és csapatjátékokkal töltjük az időt. A táborról bővebb felvilágosítás a lelkészi hivatal elérhetőségein kérhető, ill. jelentkezni is ez elérhetőségeken, vagy személyesen lehet. A Koinonia jótékonysági alap támogatásának köszönhetően a Királyhelmeci Református Egyházközséghez, vagy annak leányegyházközségéhez és szórványához tartozó gyermekek számára a tábor ingyenes. 
 
Ha érdekel, hogyan lehet egy hétköznapi szürke emberből igazi „Csillag” („Sztár”), akkor a gyülekezeti táborunkban a helyed! Bibliahetünk főszereplőjének, Eszternek a története az egyik legszebb példája annak, hogyan lehet valaki „csillag” az által, hogy betölti a neki rendelt feladatot. Az ő története beszél arról, hogy egy egyszerű lány is királynévá válhat Isten rendelése folytán. 
 
 
A királyhelmeci református gyülekezet ötödszörre kapcsolódott idén a Szeretethíd programhoz, hogy a Kárpát-medence sok száz gyülekezetéhez hasonlóan, Királyhelmecen is önkéntes feladatokat, munkát végezzenek. A korábbi években csak a konfirmandusokkal látogattunk a helyi idősotthonba és szolgáltunk az idősek felé, de az elmúlt éven e programot már a nagy gyülekezetben hirdettük meg, aminek nem csak a sok elvégzett munka, hanem a munka utáni kellemes együttlét is eredménye lett. Így idén már nem volt kérdés, hogy a gyülekezet minden tagjának lehetőséget biztosítsunk e programba való bekapcsolódásra, a szolgálat fizikai munkavégzés általi vállalására. 
Május utolsó szombatján a közös imádság után megtörtént az eligazítás, s így mindenki megtalálta a neki leginkább megfelelő feladatot. A csapat egy része a templomot vette gondozásába, egy másik része a gyülekezeti otthon takarításán munkálkodott. A sok szorgos kéznek köszönhetően rég elmaradt feladatok is el lettek végezve és a templom környéke is megszépülhetett. Amire az eltervezett feladatok el lettek végezve, a gulyás is elkészült, így a Szeretethíd programot egy közös hálaadással és közös étkezéssel tudtuk zárni. 
 

„Ki fordította le magyar nyelvre a Bibliát?” – sokszor feltevődik e kérdés a konfirmációi felkészülés évei alatt, s a konfirmandusok ajkáról jön a megtanult felelet: a Bibliát magyar nyelvre Károli Gáspár, gönci református lelkipásztor fordította le és adta ki 1590-ben Vizsolyban. Bár a választ megtanulják az ifjak, de azért csak ott motoszkál bennük, hogy hol is van az a Vizsoly, meg az a Gönc, s egyáltalán miért olyan fontos a bibliafordítás évszáma, s ki is volt az a Károli Gáspár. Hogy a megtanultak kézzelfoghatóak legyenek, s hogy a helységnevekhez élmény is kötődjék, május 26-án tanulmányi kirándulásra indultak gyülekezetünk konfirmandusai az egyházmegye más gyülekezetének ifjaival együtt. Az utazás célállomása az utóbbi években „református Betlehemként” emlegetett Vizsoly volt, de az odavezető út első állomásaként a sárospataki kollégium iskolamúzeumát és nagykönyvtárát tekintették meg a gyerekek. A tárlatvezetés során elhangzó információkból sok-sok kötődést vélhettek felfedezni a saját településük, gyülekezetük vonatkozásában a gyerekek, hiszen a Rákóczi család, vagy Lorántffy Zsuzsanna élete nem csak Sárospatakhoz, hanem sok bodrogközi településhez is számos ponton kötődött. A következő állomás Boldogkőváralja volt, ahol a várat nézték meg a gyerekek, majd ezt követően Vizsoly következett. A bibliafordítás színhelyén, egy interaktív színjáték részesei lehettek a gyerekek, felidézve a Szentírás magyar nyelvre történő fordításának körülményeit, a nyomdaállítás nehézségeit, valamint megismerve a korabeli nyomdatechnika eszközeit. A kirándulás utolsó állomásaként, a vizsolyi református templomban, a Károli Gáspár fordította, 1590-ben kiadott Bibliát tekinthették meg a gyerekek. A gyülekezet konfirmációra készülő ifjai felől, e kirándulás után nem csak az a reménységünk, hogy sok-sok információt megjegyeztek református múltunkból, vagy a Biblia kinyomtatásáról, hanem hogy a Szentírásra még értékesebb könyvként, s elsősorban Isten élő igéjeként tekintenek. 
A kiránduláson készült képek a Képtárban megtekinthetőek.

Sok-sok ember életéből hiányzik az élmény, mivel elzárkóznak éppen az élet elől és a számítógépen keresztül belefolyva a virtuális világba, megfosztják magukat a kapcsolatoktól; ennek következtében élményszegény és ingerszegény környezetben nőnek fel. Ebben látja az élménypedagógia terjedésének, az arra való nyitottságnak az egyik okát Olasz Tímea, a Kárpátaljai Református Egyház Tanügyi Bizottsága Módszertani Központjának a munkatársa, aki 2015. május 11-én a vezetője volt annak az élménypedagógiai napnak, amely a királyhelmeci gyülekezeti házban valósulhatott meg. Az alkalom során az ez évi Vakációs Bibliahét programhoz kötődő élménypedagógiai témafeldolgozások lettek bemutatva, azaz Eszter könyvének mondanivalója, története lett a foglalkozások során elmélyítve. A képzés résztvevői megépítették Súsán várát és az így megformált padlóképen, mint egy terepasztalon "játszották el" Isten választott népe megmentőjének történtét. A Beregszászról érkező „előadó” meggyőződése, hogy az élmények segítette tanítások jobban rögzülnek, megmaradnak és ezért is tartotta fontosnak, hogy a táborban megtanulásra kerülő bibliai történetek az élménypedagógiának e kevésbé ismert módszere által, az ún. padlókép segítségével még inkább rögzüljenek, az üzenetek a gyermekek szívében elmélyüljenek.

Olasz Tímeával készült beszélgetés alább meghallgatható: