A királyhelmeci református gyülekezet presbitériuma már 1937-ben szükségesnek és – ahogy az akkori jegyzőkönyvben fogalmaznak – halaszthatatlannak tartotta egy református otthon, ún. kultúrház megépítését, „ahol egyháztagjaink a Biblián keresztül ref. öntudatukban erősíttetnek”. Sajnos a XX. század eseményei nem tették lehetővé a gyülekezet számára a református otthon megépítését és erre csak az ezredforduló után kerülhetett sor, amikor a gyülekezet ismételten szükségesnek találta egy gyülekezeti-közösségi épület építését. 2003. őszén kezdődött el a királyhelmeci református egyházközség életében és annak történelmében nagy jelentőséggel bíró építkezés a gyülekezeti ház alapozásával. Tekintettel a gyülekezet anyagi forrásaira, akkor talán még az egyházközség előljárói sem sejtették, hogy évről-évre sikerül majd előre haladni, s az épületet négy év alatt befejezni. Sok munka és áldozathozatal árán, de elsősorban Isten kegyelméből elkészülhetett a gyülekezeti ház, melynek átadására 2007. november 18-án, hálaadó istentisztelet keretében került sor. Már az épület tervezésekor is az volt a cél, hogy az egyházközség fejlődése és növekedése érdekében egy többfunkciójú, korunknak minden tekintetben megfelelő gyülekezeti ház épüljön. Így a mintegy hetven személy befogadására alkalmas nagyterem és a harminc főt befogadni képes tanácsterem mellett az épületben található még konyha, két vendégszoba a hozzájuk tartozó fürdőszobával, két iroda, szociális helyiségek, valamint egy kisebb szoba. Az építkezés befejezése és az épület használatba vétele után vált igazán nyilvánvalóvá, hogy nagy szüksége volt a királyhelmeci reformátusságnak egy ilyen épületre. Az eltelt öt évben, a heti rendszerességgel megvalósuló gyülekezeti alkalmak mellett, folyamatosan voltak rendkívüli alkalmak, amelyek sokszor nem csak a gyülekezetet, hanem az egyházmegyét, sőt időnként az egyetemes egyházat is érintették. Több olyan esemény van, amelyet a gyülekezeti ház nélkül nem lehetne megvalósítani, de még csak meg sem hirdetni a gyülekezetben, így nem csoda, hogy sokaknak már úgy tűnik, mintha mindig is lett volna ez az épület.