Kiralyhelmec1 Kiralyhelmec2 Kiralyhelmec3 Kiralyhelmec4 Kiralyhelmec5

A Pólyán-Szolnocska-i gyülekezet a közelmúltban fejezte be egykori tanítólakásának felújítását, gyülekezeti házzá alakítását, de már ekkor nyilvánvaló volt, hogy a templom felújításához is lassan hozzá kell látnia a gyülekezetnek. Ezt a munkát az is egyre sürgetőbbé tette, hogy a templomtorony egy részén átlyukadt a tető, s a templomhajó tetőzete is egyre jobban rozsdásodik, és a festésére nyilvánvalóan sort kell keríteni. Ezek tűntek a legsürgetőbb feladatnak, de látható, hogy a templom teljes felújítását, a külső falak rendbetételét sem lehet sokáig halogatni. Nyilvánvalóan nem kis feladat ez, főleg a gyülekezet lélekszámát figyelembe véve, de évről-évre, Urunk segítségével tudunk előre haladni, s az elkövetkező évek folyamán, apróbb lépésekkel, remélhetőleg meg tud újulni templomunk.

A pólyáni református templom külső felújítására pályázatot nyújtott be a gyülekezet, és bár a Bethlen Gábor Alaphoz benyújtott pályázat sikeres volt, de az elnyert támogatásból (1895,26 €) a legsürgetőbb feladatot, a templomtorony átfedését – annak magas költsége miatt – nem tudta elvégeztetni a gyülekezet. Így a hosszabbra tervezett felújításnak egy következő munkafázisát, a templom nyílászáróinak cseréjét végezte el a gyülekezet. A négy nagyablak, két kisebb ablak és a bejárati ajtó cseréje történt meg, amely munkálatokra szeptemberben és októberben kerülhetett sor. A vasablakokat felváltották a duplaüveges, fából készült ablakok és az elöregedett bejárati ajtó helyett is új, fából készült ajtó került a templomba. A nyílászárók cseréjét követően a külső és a belső párkányok is elkészültek, és a csere utáni kőművesmunkák is el lettek végezve az ablakmélyedésekben.

Istennek hála, egy lépéssel előbbre került a pólyán-szolnocskai gyülekezet az 1823-ban épült temploma megújításának útján. Bár még sokat kell tenni ahhoz, hogy a templom teljesen megújuljon, de remélhetjük, hogy amint eddig, úgy ezt követően is szemlélhetjük majd Urunk jóindulatát, aki az eddigiekhez hasonló módon, vagy még azon felül is megadja mind az anyagi, mind a személyi segítséget és a templom fokozatosan megújulhat. 

 

A Reformáció 500 éves jubileumára készülve, a Királyhelmeci Református Egyházközség és a Zenthe Ferenc Színház szervezésében, valamint Királyhelmec Város társszervezésével 2016. október 18-án, 18:00 órai kezdettel, a királyhelmeci Városi Művelődési Központban kerül bemutatásra Kocsis István drámája Árva Bethlen Katáról, a töretlen hitű és erkölcsű, tragikus életutat bejárt asszonyról. A XVII. századi Erdély és Magyarország híres református nagyasszonyát Isten vallatja saját sorsának alakulásáról. Árva Bethlen Kata élete megpróbáltatások sorozata, ahogy abban a korban a legtöbb hitéhez hű asszonyé az volt. Választania kellett hitbéli meggyőződése és családja, családi élete, sőt, gyermekei között. Árva Bethlen Kata példája bizonyság arra, hogy az örök érvényű emberi értékek és a hit vállalása egyetemes, megtisztulást adó kötelesség. A kitűnő író, Kocsis István olyan szerepet írt, amelyet több nagyszerű színésznő választott jutalomjátékául. Ez alkalommal, a felejthetetlen alakítást nyújtó, bársonyos hangjáról is ismert Kökényessy Ági formálja meg Bethlen Katát, aki mellett színre lép az előadásban egy titokzatos férfiú, akit Incze Máté formál meg. A szervezők szeretettel várnak mindenkit a történelmi játék királyhelmeci bemutatójára, amelyre a Reformáció Emlékbizottság támogatásának köszönhetően kerülhet sor Királyhelmecen.

Nem múlhat el nyár gyülekezeti napközi tábor nélkül. Ez nem csak a Királyhelmeci Református Egyházközség életében van így már 12. éve, hanem egyre több gyermek és szülő is így gondolkodik. Sokan már hetekkel a szünidő kezdete előtt kérdezgetik, hogy mikor lesz a tábor, és többen vannak, akik a saját családi kirándulásuk időpontjával is alkalmazkodnak a gyülekezeti tábor időpontjához. Ez évben július 18-22. napokon valósult meg a gyerektábor és most  különösen is szép számmal voltak táborozó gyermekek, és Urunknak legyen hála, szép számú segítőgárda is összejött a gyülekezet ifjaiból, a már konfirmált, vagy a konfirmációi előkészítőre járó fiatalokból. Ez utóbbi azért is fontos, mivel a tábor, a gyülekezet sok más alkalmához hasonlóan, nem egyszemélyes szervezést igényel, hanem itt is önkéntesekre van szükség, akik szolgálatot vállalnak, szolgálatot végeznek, jelen esetben a gyerekekre való odafigyelést, a tábor sokrétű feladatainak ellátását. A napközi gyerektábor idei témája szerint Péter apostol életével ismerkedtek meg a gyerekek, de persze most sem maradtak ki a témához kötődő énekek, a vetélkedők, csapatjátékok, kézműves foglalkozások, vagy éppen a tábor utolsó napján a kincskeresés. Hisszük, hogy a tábor szervezése, az önkéntesek munkája, vagy akár a táborba felajánlásként érkező finomságok mind-mind a gyerekek hasznára, hitbeli növekedésére voltak. Ugyancsak reméljük, hogy akik most táboroztak, azok egy pár év múlva már segítők lesznek – ahogyan erre több esetben is van példa –, s akik most ifjúként a gyülekezeti táborban segédkeztek, azok egy pár év múlva már felnőttekként  építik, segítik egyházunk szolgálatát, munkálkodnak mások épülésére, ahogyan tette azt Péter apostol is. 
 
A napközi gyerektábor megszervezését a Bethlen Gábor Alap támogatta.
 
A Teleki László Alapítvány munkája sokak előtt ismert, hiszen ez a magyarországi alapítvány közel két évtizede azon munkálkodik, hogy határon túli műemlék épületek, elsősorban templomok, szakrális terek megújuljanak. Az alapítvány munkájának, támogatásainak köszönhetően csaknem négyszáz épület újulhatott meg ez idáig Kárpát-medence területén. A megújult értékes épületek, vagy berendezési tárgyak egy része talán már teljesen az enyészeté lett volna, ha az alapítvány nem ismeri fel – a helyiek által talán nem is ismert – épület értékét, szépségét, és nem siet a megmentésére. Fontos azonban, hogy ez értékeket ne csak a helyiek, a templommal, megújult épülettel rendelkező közösségek ismerjék meg, hanem mind többen fedezzék fel, hogy milyen gazdag épületkincse van a magyarságnak a határon túli területeken is. E célt szem előtt tartva, s a Teleki László Alapítvány munkájának a bemutatását is célul tűzve született meg az a kiállítás, amelyet az alapítvány a budapesti Magyarság Házával közösen hozott létre három évvel ezelőtt, s amely kiállítás bemutatására huszadik alkalommal Királyhelmecen került sor 2016. szeptember 16-án. 
 
A királyhelmeci megnyitón Molnár István helyi lelkipásztor köszöntötte az egybegyűlteket, s méltatta azt az odafigyelést, szakmai hátteret, amellyel egy-egy épület felújítását végzi az alapítvány, hiszen nem csupán az anyagi forrásokat biztosítják, hanem a legtöbb esetben a műemlékvédelmi, vagy a helyreállítási munkálatokat végző szakembereket is felkeresik, s nagy körültekintéssel járnak el a műemlékek megújításánál. A kiállításmegnyitón köszöntőt mondó Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökhelyettese a köszönetét is kifejezte a Teleki László Alapítvány jelenlévő képviselőinek értékmentő tevékenységükért, hiszen a református egyház több templomának megújítását is támogatta az alapítvány. A köszönetnyilvánítás mellett az első találkozásra és az abaújszinai református templom felújításával kapcsolatos közös munkájukra is kitért a püspökhelyettes, valamint hangsúlyozta, hogy egy-egy templomfelújítás, nem csak az épület kinézetében, esetleg formájában hoz változást, de változtatja, formálja az épülettel rendelkező közösséget is. Az egyházvezető kiemelte még beszédében, hogy milyen hatalmas kincse van a magyarságnak, amely kincs az ősök hagyatékaként nem csupán egy gyülekezeté, vagy egy szűken vett közösségé, hanem az egész nemzeté. 
Az alapítvány templomfelújító tevékenységébe Szopó Ferenc bodrogszentesi lelkipásztor vezette be a kiállítás megnyitójára ellátogatókat, hiszen ő képes beszámolóval kalauzolta végig a látogatókat gyülekezete Árpád-kori templomának felújításán. A 2005-ben kezdődő munkálatok során a teljes tetőzet ki lett cserélve, a torony zsindelyfedést kapott, a templomkülső újra lett vakolva. Ezen munkálatok mellett a templom belső tere is megújult, mivel nem csak a belső festés lett teljesen elvégezve, hanem a díszes kazettamennyezet és a karzat festett borítása is restaurálva lett. Ezt követték az épület kőelemeinek, ablakainak és ajtókereteinek a szakszerű restaurálása, s utoljára az ablakok újraüvegezése és a bejárati ajtó cseréje is megtörtént. A Teleki László Alapítvány a munkálatok egy részét finanszírozta és végezte, de nagy érdemük abban van, hogy a felújítás folyamatát ők kezdték el, s a figyelmet sikerült ráirányítaniuk Bodrogköz egyik legértékesebb templomára úgy a helyi közösség, mint a szlovák műemlékesek vonatkozásában. 
Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója már a tárlatot, a kiállítás elemeit mutatta be. A huszonhárom tabló mellett a kiállítás tárgyi eszközeiről részletesebben beszélt, így a huszti templom fiatornyának kiállított másáról, a gyulafehérvári római-katolikus székesegyház XIII. és XIV. századi kő domborműveinek másolatairól, kárpátaljai Visk református templomának barokk eredeti padvégeiről.
A kiállítás hangulatát nem csupán Varga Szabolcs zongorajátéka tette oldottabbá, hanem az a bemutató is, amely során Kárpátaljáról érkezett mesterember mutatta be a hagyományos zsindelykészítés módját, hiszen a Teleki László Alapítvány által felújított templomok tetejére, vagy tornyára hagyományos fazsindely kerül, amivel az eredeti formában való visszaállításra törekszenek. 
A Megújuló épített örökség – értékmentés a Kárpát-medencében címet viselő kiállítás egy hónapon keresztül tekinthető meg Királyhelmecen a református gyülekezet Fő utca 47. szám alatt található épületében.

1999-ben a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma finanszírozásával a Teleki László Alapítvány bonyolításában indult el a „Határainkon túli magyar vonatkozású kulturális örökség megóvása és felújítása” című program. A projekt keretében 1999-tól több mint 300 épületen folytak állagmegóvási és restaurálási munkálatok, és sor került 20 műemlék teljes körű felújítására. 2011-ben újra elindulhatott a határon túli magyar vonatkozású épített örökség felkutatását és megmentését célzó magyar kormányzati program, amely a szerény források ellenére ismét jelentős eredményekről számolhat be, hiszen máig közel harminc erdélyi, kárpátaljai, vajdasági és felvidéki épület, számos középkori templom felújítása fejeződött be.
A kiállítás ezeket a kincseket mutatja be és egyben arra is felhívja a figyelmet, hogy az örökség gondozása az utódok nehéz, de szépséges feladata. A tárlat tablóin csupán néhány látható abból a 350 műemlékből, amelyen az elmúlt években munkálatok folytak. A kiállítás a tablók mellett igazi kuriózumokkal is szolgál. Az eredeti mérettel megegyező fotómásolatban látható az éppen restaurálás alatt lévő székelydályai református templom festett famennyezetének néhány kazettája és karzatának mellvédje, megtekinthetők a kárpátaljai Visk református templomának gyönyörűen kifestett barokk padjai. Látható a huszti református templom helyreállított toronysisakjának egyik fiatornya, és a gyulafehérvári Szent Mihály Székesegyház falait díszítő kőfaragott domborművek másolata.
A programot bemutató kiállítást 2013 tavaszán a Budai Várban található „Magyarság Házában” rendezték meg. A rendezők – a Bethlen Gábor Alap és a Teleki László Alapítvány – már akkor elhatározták, hogy a tárlatot elviszik azokra a helyekre is, amelyeken a munkálatok folytak. Budapestet követően több határon túli településen láthatta a közönség a kiállítást, amelynek ünnepélyes megnyitójára Királyhelmecen 2016. szeptember 16-án fog sor kerülni. A tárlat a Fő utca 47. szám alatt található épületben tekinthető meg egy hónapon keresztül.

A gyülekezeti szolgálat fontos része a gyermekek közötti, fiatalok felé történő szolgálat, amelyek közül a nyári tábor sokaknak meghatározó élmény. Napközi tábort minden évben szervezünk, amelyre már az iskolaév alatt hívogatjuk a gyerekeket, és több, a környéken megvalósuló evangéliumi gyermektáborra, ifjúsági táborra is felhívjuk a célcsoporthoz tartozók figyelmét. Nyilvánvaló, hogy a táborok értékesek és hasznosak, s a hitben való növekedéshez, vagy éppen a gyerekek személyiségformálódásához is hozzájárul. Az említetteken kívül néha lehetőségünk adódik arra, hogy távolabb lévő nyári táborba is vigyünk gyerekeket, s három év után, idén újra nyílt alkalmunk arra, hogy a magyarországi Napernyő Alapítvány nyolc napos táborába 14 gyereket vigyünk, amelynek megszervezésére a balatonszárszói Soli Deo Gloria családi hotel és konferenciaközpontban került sor. Az alapítvány célkitűzése az, hogy a jól felépített tábori program által olyan maradandó élményekhez juttassák a gyerekeket, amikre később fülig érő mosollyal és szeretettel gondolnak majd. A szervezők szerint „a táborban szerzett tapasztalatok, élmények és az új barátok lesznek azok a kapaszkodók, amikre későbbi életükben is támaszkodhatnak majd”. A táborban a gyerekek nem csak élményeket szereztek, hanem az élménypedagógiai foglalkozások által saját maguk képességeire, tehetségére és ügyességére is rácsodálkoztak, és a csapatmunka által mindannyian fontosnak és értékesnek érezhették magukat, merthogy – amint arra az esti áhítatok is rámutattak – gondviselő Istenünk mindenkit értékesnek teremtetett. Jó volt látni a gyermekek örömét, lelkesedését, egymásra figyelését, s nem utolsó sorban azt, hogy bár Erdélyből, Kárpátaljáról és Felvidékről volt együtt a közel nyolcvan gyerek, de egy nyelvet beszéltünk, vagy éppen ugyanazokkal az evangéliumi énekekkel dicsértük az Istent.