Három évvel ezelőtt egy beszélgetéssel kezdődött az a közös munka, összességében másfél évig tartó folyamat, amelynek eredményéről 2015. június 6-án a királyhelmeci Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában megszervezett konferencián számoltak be.
Három évvel ezelőtt – a korábbi jó együttműködésekre alapozva – egy pályázati kiírás kapcsán kereste meg a budapesti Zabhegyező Gyermekanimátorok Egyesülete, a Királyhelmeci Református Egyházközséget, a Kárpátaljai Református Ifjúsági Szervezetet és a magyarországi Kreativy non-profit szervezetet, hogy az ENPI Határon Átnyúló Együttműködés Programján belüli kiírásra közös pályázatot nyújtsanak be. A szlovákiai partner, a Királyhelmeci Református Egyházközség és annak lelkészei, a pályázati témát fontosnak tartva, vállalták a közös munkát, hiszen a pályázat nem kisebb feladatot tűzött ki célként, minthogy a gyermekek közötti erőszakot korcsoporton és gyermekközösségeken belül megelőzze, amit a projekt elnevezése is tükröz: „Az erőszak megértése és megelőzése fiatalok körében”. Ma már nincs olyan oktatási intézmény, vagy éppen gyerekcsoport, ahol az erőszaknak különböző formája ne jelenne meg és sajnos nincs olyan gyerek sem, aki az erőszak elkövetésének áldozata, okozója, vagy éppen tanúja ne lett volna valamikor. Éppen ezért, már a tervezés fázisában cél volt az, hogy a lehető legtöbb gyermeket be lehessen kapcsolni azokba az élménypedagógiai foglalkozásokba, amelyek célirányosan az erőszak megelőzésére lettek kidolgozva a tananyag fejlesztői, Bányai Sándor és Kovács Nikoletta által. Az elmúlt éven Upponyban, majd idén Deregnyőben 22 elhivatott pedagógus, lelkipásztor, gyermekekkel foglalkozó szakember vett részt a tananyag fejlesztői által vezetett képzéseken, hogy a résztvevők ezáltal maguk is trénerekké váljanak e program mások számára történő megismertetésére. Ez év tavaszán, a Királyhelmeci Református Egyházközség szervezésében és már az előző képzéseken felkészített öt tréner vezetésével kerülhetett sor az erőszak megelőzésére irányuló képzésre a Buzitai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában, majd pedig a királyhelmeci református gyülekezeti otthonban. Ezeken a képzéseken további 41 személy lett felkészítve arra, hogy a saját maga által vezetett osztályba, gyerekközösségbe az élménypedagógiai foglalkozásokat bevigye és általuk a gyerekeket formálja, nevelje.
A június 6-án sorra került konferencián Molnár István, királyhelmeci lelkipásztor már a megvalósult programról, annak pozitív és kimutatható eredményeiről számolhatott be. Beszámolójában kiemelte, hogy bár fontos azoknak a száma is, akik a projekt képzésein vettek részt és ismerkedhettek meg az élménypedagógia módszerével, vagy éppen új, eddig nem ismert foglalkozásokkal, ennél fontosabb azonban, hogy a képzések során megtanult élménypedagógiai foglalkozássorozatok 9 iskolába és 5 egyházközségbe jutottak el, ahol 33 gyerekcsoportban közel 600 gyereket értek el, azaz formáltak, célirányosan neveltek. Mohňanský Csilla, a Buzitai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatónője hozzászólásában kiemelte, hogy milyen hozadéka volt annak, hogy az általa vezetett iskola tanári karának nagy része részt vett az erőszak megelőzésére irányuló élménypedagógiai képzésen, majd az iskola szinte minden osztályába bevitték az élménypedagógiai foglalkozásokat. Ádám Csilla nem csak mint a helyi képzések egyik trénere, hanem mint foglalkozásvezető pedagógus számolt be tapasztalatairól, hasonlóan Hanesz Angelikához, aki a foglalkozásoknak a reál tantárgyak oktatásában történő használhatóságáról is számot adott; mindketten az említett buzitai alapiskola pedagógusai. Bányai Sándor, tréner, az Európai Unió által támogatott HUSKROUA/1101/037 szám alatti sikeres pályázatot benyújtó szervezet vezetőjeként örömét fejezte ki a program szlovákiai megvalósítása kapcsán és annak sok pozitív hozadéka hallatán, majd „a facilitálás technikái, avagy a pedagógus erőszakmentes kommunikációja” címmel tartott előadást a konferenciára, élménypedagógiai szakmai napra érkező pedagógusok, lelkipásztorok számára. Ezt követően műhelyfoglalkozásokra került sor, amelyekben ugyancsak élménypedagógiai foglalkozások keretén belül dolgozhattak a jelenlévők a Magyarországról és Kárpátaljáról érkezett műhelyvezetők irányításával.
A királyhelmeci konferencián elhangzott számok, az írásbeli visszajelzések, valamint a személyes tapasztalatok tükrében nyilvánvaló a program sikere, az élménypedagógiai foglalkozások formáló ereje akár egy gyermek életében, akár egy gyerekcsoportban. A nevelés, a gyermeknek megfelelő módon történő nevelés kitűnt a beszámolókból, s remélni lehet, hogy a programba kapcsolódó pedagógusok a későbbiekben is használják majd eszközként az élménypedagógia módszerét az erőszak megelőzésére, mint ahogyan remélni lehet azt is, hogy a gyerekek nem felejtik el élményeiket, megélt tapasztalataikat.