Évről évre egyre több lehetőségük van a szülőknek, hogy a nyár hónapjaiban is lefoglalják gyermekeiket, s értékes táborokba íratva őket, a szünidő alatt is formálódjanak testileg, szellemileg, és nem utolsó sorban lelkileg is. 2025-ben Királyhelmecen 13 különböző táborba, többnapos nyári foglalkozásra hívogatták a gyerekeket, ami egyrészt örvendetes, másrészt kijózanító a tekintetben, hogy gyülekezeti táborunk sok esetben csupán egy alternatívaként és nem egyértelmű lehetőségként, a megkeresztelt gyermekekre nézve kötelező nyári programként van ott a szülők előtt. E nagy nyári programkínálat figyelembevételével még inkább örvendetes, hogy két héten keresztül is hirdethettük az örömüzenetet a gyerekeknek, s reménységünk szerint nem hiába volt fáradozásunk.
Június utolsó hetében az Édenkert Református Óvoda gyermekeinek tartottunk foglalkozást. A gyerekek a délelőttjüket a gyülekezeti otthonban töltötték, és a legkisebbek számára érthető módon lett átadva a bibliai üzenet öt napon keresztül. A dramatizált formában előadott történetekbe a gyerekek is be lettek vonva, így ők is részesei, megélői lehettek annak, ahogyan a választott népét vezette az Úr és gondoskodott róluk pusztai vándorlásuk során is. Nem maradhatott el a közös játék, az éneklés, a csapatverseny és a kézműves foglalkozás sem, ami mindig az adott bibliai történethez kapcsolódott, annak üzenetét hordozta, hogy a gyerekek a saját kezük által készített aprósággal hazamenve, a szülőknek is elmondhassák az aznap tanultakat.
A gyülekezet hagyományosnak nevezhető gyerektáborára a szünidő első hetében került sor. A járvány óta először fordult elő, hogy annyian jelentkeztek, hogy voltak, akiknek a jelentkezését nem tudtuk fogadni. Ez egyrészt sajnálatos, másrészt viszont örömteli, hogy 2025-ben is megtelt a gyülekezeti otthonunk és annak udvara a gyerekzsivajjal. A táborban a KOEN Alapítvány Vakációs Bibliahét programját használtuk, ami a Vízjelek címet kapta, mivelhogy olyan történeteket vettünk sorra Mózes 2. könyvéből, amelyben valamilyen módon a víz szerepel, és annak léte, hiánya, vagy éppen kettéválása tesz bizonyságot a gondviselő Istenről. A gyerekek kisebb csoportokban is feldolgozták a történeteket, és persze itt sem maradhattak el a tábort vidámmá tevő programelemek, mint a reggeli torna, mókázás, vetélkedő, kézművesség, vagy az utolsó napi kincskeresés.
Hálásak vagyunk Urunknak, hogy megengedte a táborok megvalósulását és kirendelte a szükséges emberi és anyagi erőforrásokat, amelyek között nagy jelentősége volt Magyarország Kormánya egyházunk Kulturális és Közművelődési Központja közreműködésével nyújtott támogatásának is.
